„Az az állapot, tény, hogy valaki jól van, egészséges.”
(Magyar Értelmező Kéziszótár)
MI AZ EGÉSZSÉG?
A pozitív pszichológia aktuális álláspontja szerint a boldogság a globális jóllét mentális állapota és annak függvényében alakul, hogy az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét milyen szintjén állunk (Oláh Attila, 2012).
A pozitív pszichológia a boldogságot a jólléttel azonosítja.
A jóllét a mentális egészség feltétele, a boldogság pedig a mentális egészség alapja, mert a boldogság biztosítja az energiát a mentális egészség csúcs állapotának, a virágzásnak a fenntartásához.
Ennek elérésében segít a JÓLLÉT MENTORPROGRAM
Igaz, csak egy betű az eltérés, mégis nagy különbség van az anyagi jólétünk és a lelki jóllétünk között.
Vajon igaz a mondás, hogy „a pénz nem boldogít”?
A gondtalan anyagi helyzet, tehát a jólét hozzájárulhat a jóllét (well-being) mértékéhez, de a dolog közel sem ilyen egyszerű. Az Easterlin-paradoxon szerint látszólag úgy tűnik, hogy a pénz és boldogság együttjár, hiszen a módosabb emberek nagyobb jóllétet élnek meg, de a kutatások kimutatták, hogy pl. a gazdasági növekedéssel és a több pénzzel az emberek élettel való elégedettsége nem növekedett, sőt csökkent bizonyos országokban.
Akkor mégis mi vezet a boldogsághoz?
A jelenlegi élettel való elégedettségi szint, vagyis, hogy hogyan gondolkodunk saját boldogságszintünkről a szubjektív jóllét fogalmi körébe tartozik. A hedonikus boldogság érzetet használjuk leggyakrabban a „boldogság” megfelelőjeként. Ennek eredője külső, pl. a szépség, hírnév, pénz, étel, valami azonnali, vagy pedig vágyaink kielégítése és a rossz gyors elkerülése.
Ezzel szemben az ún eudaimónikus boldogság vagy pszichológiai jóllét eléréséhez személyes fejlődésünk, az önmegvalósítás lehet a kulcs, hiszen ez eredményezi a hosszú távú elégedettséget. Belső motivációnkon és mentális egészségünkön alapul, társas kapcsolataink és gondolataink minősége alapvetően befolyásolja.
Mert közvetlen kapcsolatban állnak a testi egészséggel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint élete során minden negyedik embert érint valamilyen mentális zavar. A cselekvőképtelenség első számú oka világszerte a depresszió. Számos olyan betegség, fizikai tünet van, amelynek hátterében többnyire lelki okok, feloldatlan konfliktusok húzódnak meg.
A stressz bizonyítottan rontja a szervezet védekezőképességét, a legyengült immunrendszer miatt pedig könnyen megtámadhatják a szervezetet a kórokozók.
The website was started with Mobirise